Több fordulatot is hozott május a befektetési alapok piacán. A múlt hónap nagy vesztesei a kötvényalapok lettek, ahonnan összesen 14,5 milliárd forintot vontak ki a befektetők. Arra, hogy a kötvényeket jobban adják, mint a pénzpiaci alapokat, három éve nem volt példa. Mindeközben a vegyes alapok már jó pár hónapja vezetik a slágerlistát, májusban messze ezek az alapok voltak a legnépszerűbbek a befektetők körében.
A görögök kilépésével kapcsolatos félelmek, a Fed várható kamatemelésének időpontja és a második negyedéves makrogazdasági jelentések alakítják most a befektetői hangulatot. Az április-májusi kötvénypiaci eladási hullám rányomta a bélyegét az európai kötvény- és részvénypiacok teljesítményére és az alapkezelők kockázatvállalási hajlandóságára is. Jelentősen megnőtt ugyanis a pénzpiaci befektetések aránya májusban, a portfóliómenedzserek egyelőre kivárnak a kockázatosabb pozíciók felvételével.
Jó hónapot zártak áprilisban a vegyes és abszolút hozamú alapok, de az ingatlanalapok iránt is jelentős kereslet mutatkozott. A hazai befektetési alapokban kezelt vagyon havi alapon 0,65%-kal 5627 milliárd forintra ugrott, emellett a márciusi megingást követően a befektetési jegyek iránti kereslet is visszaállt áprilisban. A pénzpiaci alapok mellett a múlt hónap vesztesei voltak a kötvényalapok is, míg a kockázatosabb eszközökbe fektető alapok felívelő tendenciája szinte már borítékolható.
Az amerikai gazdaság gyengélkedése rányomta a bélyegét a globális növekedésre is. A rossz tengerentúli GDP-adatok azonban úgy tűnik, nem ingatták meg különösebben a Fedet, a jegybank továbbra is az infláció emelkedésére és a gazdaság gyorsulására számít. Európában ezzel szemben pozitívabbak a gazdasági adatok, nagy árnyékot vetnek azonban a képre a görög válsághelyzettel kapcsolatos félelmek. A globálisan alacsony hozamok és infláció, valamint a nagyobb jegybankok mennyiségi lazítása továbbra is kedvező környezetet teremt a kockázatvállalásra, a havi felmérésünkben részt vevő alapkezelők nemcsak a részvény -, de a nyersanyagpiacokon is vonzó beszállási pontokat látnak.
Nem tudta tovább folytatni márciusban az év elején megkezdett vagyonnövelést az alapkezelői piac: az első negyedév utolsó hónapjában ugyanis közel 11 milliárd forinttal csökkent a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon állománya. Hogy most a brókerpiaci eseményeknek köszönhető-e vagy sem, biztosan nem állítható, de tény, hogy három éve láthattunk utoljára olyat, hogy a kötvényalapok havi nettó értékesítési adatai negatívba forduljanak. A pénzpiaci alapok csökkenő kereslete mellett az abszolút hozamú alapokat is inkább visszaváltották a befektetők, a legnagyobb érdeklődés pedig februárhoz hasonlóan ismét a vegyes alapok iránt jelentkezett múlt hónapban.
Nemcsak nemzetközi színtéren hozott izgalmakat a március. Bár itthon a múlt hónapban a brókerpiaci események kötöttétek le a figyelmet, azért van még miről megemlékezni: az MNB újraindította a kamatcsökkentési ciklust, az S&P pedig javított az ország adósbesorolásán. Az európai támogató környezetet is hozzávéve a listához nem csoda, hogy a hazai alapkezelők figyelme ismét a magyar piacra tévedt: közel három évet kellett arra várni, hogy a hazai kötvény- és részvénybefektetések a márciusihoz hasonló arányt képviseljenek a modellportfólión belül. Trendfordulóhoz érkeztünk?
A brókerbotrányokról, az állampapírok térnyeréséről, az abszolút hozamú alapok további sorsáról és az online számlanyitás előtt álló kihívásokról is szó volt ma a Dorsum alapkezelői klubján. Az említett témákkal kapcsolatban Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója, Tuli Péter, az Aegon Alapkezelő értékesítési vezetője, valamint Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatója is felszólalt a kerekasztal beszélgetésben.
Mondhatni az egész brókerpiacra rányomta bélyegét a Buda-Cash Brókerház botránya, nem beszélve arról, hogy ez a pénzügyi szektor tágabb köreit is negatívan érintheti. Ráadásul a Buda-Cash portfólió-kezelését sokan a befektetési alapkezeléshez hasonlítják, holott a kettő között igencsak nagy a különbség - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója.
Változást hozott a február az abszolút hozamú alapok piacán. A januári visszaesést követően február végére a vizsgált alapok nettó eszközértéke és értékesítési adatai is bizakodásra adnak okot. Van olyan alap, amely már most több mint 9%-ot hozott, de emellett több alap is 5% körüli hozammal büszkélkedhet.
A januári statisztikák beigazolták azt, amit a piaci szereplők többsége már előre láthatott: az abszolút hozamú alapok értékesítése 3 év után januárban ismét negatívba fordult. A nettó eszközértéken is látszik az eddig felfelé ívelő trend megtörése, azonban az évben eddig elért hozamok alapján már nem is tűnik olyan borúsnak a kép: van olyan alap is, amely már most 5% feletti hozamot ért el.
A svájci jegybank január 15-ei döntése egy régóta tartó növekvő trend megtörését hozta a hazai abszolút hozamú alapok piacán. Egy nap leforgása alatt 10 alapnak sikerült nettó eszközértékének több mint 5%-át elveszítenie, a legnagyobb veszteséget az OTP Supra alap könyvelte el. Az abszolút hozamú alapok nettó eszközértéke január közepe óta folyamatosan csökken, de a legdrasztikusabb képet mégis az alapok kumulált nettó értékesítési adatai mutatják.
Az egyedi részvények kiválasztása és a devizapiaci mozgások kihasználása lehet a következő évek sikerreceptje az összességében 365 milliárd Ft-os vagyont kezelő Generali Alapkezelő befektetési vezetője szerint. Pallag Róbert egyre nehezebb tőkepiaci környezetre számít, de a pozitív visszajelzéseket helyén kezelve bízik a két-három éve átalakult vagyonkezelői csapat szakmai elkötelezettségében. Az alapkezelő új származtatott alapokat indít Spirit és Triumph (EUR) néven.
Az MNB-hez eddig beérkezett adatok alapján rövid távon nincs szükség jegybanki intézkedésre a hazai befektetési piacon a svájci frank múlt heti hirtelen árfolyamváltozása nyomán. 2015. január 15-án összesen 10 darab befektetési alap szenvedett el 5 százalékot meghaladó mértékű nettó eszközérték csökkenést 24 milliárd forint értékben, melyek mindegyike abszolút hozamú alap kategóriába tartozik - áll az MNB legfrissebb sajtóközleményében.
A nagy hedge fundok, brókercégek és befektetési alapok is megsínylették a svájci jegybank tegnapi döntését, miszerint eltörli a svájci frank euróval szembeni 1,20-es árfolyamküszöbét. Korábban már megírtuk, hogy a hazai befektetési alapok is pórul járhattak a frank látványos erősödése miatt, most azt is megmutatjuk, mely 5 hazai alap bukott a legnagyobbat svájci frank pozícióján.
Több mint 700 milliárd forint volt tavaly az abszolút hozamú alapok kezelt vagyona, mellyel továbbra is a legnépszerűbb befektetési termékek közé tartoznak a lakosság körében. A tavalyi alacsony hozamkörnyezet korántsem könnyítette meg az alapkezelők munkáját, bár azért így is akadtak sikertörténetek a piacon. Ugyanakkor nagy csalódásoknak sem voltunk híján 2014-ben: az alapok több mint fele még a néha referenciaindexnek tekintett RMAX teljesítményét sem tudta felülmúlni, jó pár alap pedig negatív hozamot mutatott fel. A növekvő piaci volatilitás azonban 2015-ben újra meghozhatja az abszolút hozamú alapok szerencséjét, de az idei évben minden eddiginél jobban felértékelődik majd a vagyonkezelők szerepe.
Előbb-utóbb jön egy nagyobb korrekció a részvénypiacokon, azt azonban nehéz megmondani, hogy ez mikor következik be. Ráadásul nem csak egy nagyobb eséstől való félelem nyomaszthatja a befektetőket, azért sem könnyű a helyzetük, mert az alacsony kamatkörnyezetben kockázatmentesen már nem könnyű pénzt keresni. Lehetőségek azonban mindig vannak, még az olyan, a befektetők által kifejezetten utált részvénypiacokon is, mint az orosz. Boér Leventével, az OTP Alapkezelő portfolio managerével beszélgettünk.
Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a kötvénykirály váltása nagy befektetőket is megmozgasson, a friss bejelentés szerint a Janushoz visz 500 millió dollárt a Soros György vagyonáét kezelő cég. Bill Grossban bíznak és ha jó teljesítményt tud hozni, akkor a jövőben nagyobb összegek is landolhatnak az alapkezelőnél - írja a Wall Street Journal.
Az elmúlt hónapokban nagyot esett a fontosabb nyersanyagok, az olaj, az arany, az ezüst ára, a befektetők a dollár erősödése, az alacsony infláció és a lassuló globális növekedés miatt kerülik a nyersanyagokat. Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő portfóliókezelőjével beszélgettünk arról, mi mozgatja az árakat, és mik a kilátások a nyersanyagpiacokon.
A befektetési alapok piacán megkezdődött a szektoron belüli átrendeződés, és mivel a kötvényalapoknál rövidesen jön a kijózanodás, a vegyes- és abszolút hozamú konstrukciók kerülhetnek előtérbe. Ma már csak nagyobb kockázat felvállalása mellett lehet reálhozamot elérni, nagy kérdés, hogy mi történik, ha a volatilitás a népszerű alapok teljesítményét is megtépázza. Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója bizakodó, a nyugdíjcélú megtakarítások a jövőben felértékelődhetnek, ehhez viszont olcsó, hosszú távra optimalizált és aktívan kezelt termékekre van szükség.
A világ jegybankjai gyakorlatilag bedrogozták a piacokat, az igazi kérdés az lesz, hogy hogyan reagálnak a tőzsdék a drogok megvonására, mondta el a Portfolio-nak Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A profi befektető szerint a tőzsdék fordulóponthoz érkeztek el, az éveken át tartó emelkedés megtört, de ebben a környezetben az árfolyamok esésére játszani sem könnyű: a világ jegybankjai mindent meg fognak tenni a gazdasági növekedés fenntartásáért, nem sokára még a németek is sokkal együttműködőbbek lesznek, és az EKB is a monetáris lazítás újabb és újabb eszközével jön majd elő.
Sokáig nem sikerült kilőni.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
